ProFix Kft. Bővebb információ: 06 (1) 445-2533 Ügyfélszolgálat: 06 (1) 445-0517, 06 (62) 534-965 info@medmax.hu

Komoly áttörést hozhat egy új vakcina a HIV elleni harcban

 

A vakcinát kifejlesztő amerikai kutatók szerint a szer huszonnégyből tizenhárom rhesusmajom esetében kiválóan bevált, és tizenkét állat esetében még egy évvel később is tökéletes védelmet biztosított.  A huszonnégy majomnak a rhesus cytomegalovirus (CMV) genetikailag módosított változatát adták be, amely az eredmények tanúsága szerint hatásosnak bizonyult a HIV majmoknál ismert megfelelője, a SIV ellen. A kutatók szerint a vakcina a vérsejtek úgynevezett effector memory T-cell nevű fajtájának termelődését ösztönzi, ami a fertőzést követően is éberen őrködött a testben.  Ezek a sejtek leginkább jól felfegyverzett, őrködő katonákhoz hasonlíthatók. A vakcina gyökerestül, nyomtalanul irtotta ki a SIV nyomait a majmokban, és erre eddig egyetlen hasonló oltóanyag sem volt képes hasonló hatékonysággal.

 

A szakirányú kutatások résztvevői üdvözölték a friss fejleményeket, de felhívják a figyelmet rá, hogy mielőtt hasonló nyomvonalon kezdenének el kísérletezni az emberi vírusok elleni védekezésben, még szigorú biztonsági teszteket kell végrehajtani.  Az eredményeket azonban a többség biztatónak tartja – már csak azért is, mert a kísérlet tökéletesen demonstrálta, hogy az immunrendszer megfelelően erős reakciója igenis képes lehet elpusztítani a HIV-et. Azt ugyanakkor senki sem tudja, miként lehetne lefolytatni a kutatás „emberi” megfelelőjét.

 

A HIV a csimpánzoknál talált SIV-ből fejlődött ki, vagyis az állatok példáját ezúttal is mindenképpen figyelembe kell venni.  A probléma inkább abban mutatkozhat, hogy milyen biztonsági előírásoknak és szabályzóknak kell megfelelni, miközben a CMV-t az emberi szervezetbe juttatjuk – még akkor is, ha sok ember eleve hordozza magában ezt a vírust. Afrika szubszaharai régiójában bizonyos felmérések szerint az emberek 99 százaléka CMV-pozitív, akárcsak a fejlett világban élők csaknem fele. A vírus a legtöbb esetben semmiféle negatív hatást nem okoz a szervezetben, de bizonyos rétegekre bizonyíthatóan veszélyes. E körbe tartoznak például a várandós nők is. A kórokozót tehát nem lehet jóindulatúnak minősíteni, ami komoly kockázatforrást jelent.

 

A mostani amerikai kutatás úttörő jelentősége abban áll, hogy bebizonyította: egy vírus-alapú vakcina tartós védelmet nyújt a fertőzéssel szemben azáltal, hogy egy mesterségesen módosított kórokozó hiúsítja meg a patogén vírus hatásait. Az azonban még sajnos a távoli jövő zenéje, hogy mindez az emberek esetében is biztonságos és hatásos legyen. Többen felhívják a figyelmet arra, hogy a himlő elleni védőoltás korai formái szintén nem voltak kockázatmentesek az emberekre nézve.

 

 

Forrás: www.betegvagyok.hu