"A nővérek ma még betegápolók, de eljön a nap, amikor már egészségápolók lesznek!"
"Szeretni hivatását, pontosan együttműködni az orvossal és teljes lélekkel a beteg mellé állni, ez a három feladat, amelynek megvalósítására az igazi ápolónak törekednie kell…."
Florence Nightingale
Florence Nightingale a már életében legendává vált, rendkívüli akaraterővel megáldott asszony 1820-tól 1910-ig élt. Az 1853-56-os krími háború idején a törökországi brit katonai kórházban a tisztaság és a megfelelő ellátás megszervezésével nagyságrenddel csökkentette a halálozási arányt. A katonáktól kapta a Lámpás Hölgy nevet, mert éjszaka is ápolta a betegeket a laktanyafolyosón berendezett kórházban.
Angliába visszatérve az emberek hősként tisztelték és óriási hírnévre tett szert, a róla elnevezett nővérképzőt 1860-ban nyitotta meg. Több tanulmánya is megjelent nyomtatásban (A kórházakról, Az ápolónőkről). Megfogalmazta, hogy "az ápolónő munkája háromszoros érdeklődést kíván: szellemi érdeklődést az eset iránt, szívbeli érdeklődést a beteg ember iránt, szakmai érdeklődést a gyakorlati munka technikája iránt".
1907-ben VII. Edward király Becsületrenddel tüntette ki, e kitüntetést először kapta nő a brit birodalomban. 1909-ben egy olyan szegénytörvény született, amely az általa javasolt minden reformot végrehajtatta. Florence Nightingale nemcsak a betegápolás etikai alapjait teremtette meg, de küzdött az ápolói hivatás képviselőinek anyagi és erkölcsi elismeréséért is. Ez a küzdelem még ma sem ért véget.
Magyarországon az ápolóképzés egyik legkiemelkedőbb alakja Kossuth Zsuzsanna (1817-1857), akinek nevét az országban több egészségügyi intézmény is viseli. Ő volt hazánk első országos főápolónője, aki tevékenységét Florence Nightingale-nél előbb kezdte meg. Az ápolói hivatás hitvallását a következőkben fogalmazta meg: "Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt". A Magyarországi Betegápolók Országos Egyesülete 1906-ban alakult meg.
Európában krónikus az ápolóhiány, ami becslések szerint 2020-ra eléri a 29 százalékot. A kontinens legtöbb országában rohamosan öregszik a társadalom, s egyre több idős ember szorul rendszeres otthoni ápolásra, ez egyre több szakképzett gondozót igényel. A gazdagabb régiók ezt a munkaerő elszívásával oldják meg azokról a területekről, ahol kevesebb fizetésért dolgoznak az ápolók.
Magyarországon a betegellátási intézményrendszer átszervezése, az alacsony bér és a munkakörülmények miatt nagy az elvándorlás. A kórházakban, klinikákon közvetlen betegágy mellett dolgozó ápolók rendkívül túlterheltek és sokszor nem a képzettségüknek megfelelő feladatot látják el. A szakma érdekeit a 19 éve működő Magyar Ápolási Egyesület, illetve a 2007-ben újjáalakult Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara igyekszik érvényesíteni.
Az Ápolók Világnapja alkalmából Pro Sanitate-díjjal és Kossuth Zsuzsanna Emlékéremmel ismerik el a példa értékű ápolói tevékenységet végzőket.
Forrás: www.eddsz.hu