A kutatók 9., 10., és 12. osztályos középiskolai diákokat vizsgáltak, az alvási szokásaik és iskolai eredményeik között keresve összefüggést.Az adatok azt mutatták, hogy a diákok minél magasabb osztályba járnak, annál kevesebbet alszanak. Kilencedikben még napi 7,6 óra volt az átlag, ez a végzősöknél 6,9 órára csökkent.
A diákok két héten át vezetett alvás- és tanulásnaplói azt is megmutatták, hogy amikor az átlagnál kevesebbet aludtak, mert késő estig fennmaradtak tanulni, vagy házi feladatot írni, másnap észrevehető negatív eredményt hozott az iskolai aktivitásban, odafigyelésben, és végső soron az eredményekben is. Ez a negatív hatás a legerősebben az amúgy is legnagyobb alváshiánnyal küzdő 12. évfolyamosoknál volt megfigyelhető.
A jelenség biológiai oka régóta ismert: az alvás segíti a memóriát, a kialvatlanság egyenes következménye a koncentráció megtörése, és ha az ember fáradt, általában a jóval kevésbé hatékony passzív tanulásra képes csak az aktívval szemben. A mostani kutatás azonban rávilágított arra, hogy akár már fél óra plusz alvás is többet segíthet a másnapi iskolai teljesítményen, mint még egy óra tanulás éjszaka.
A memóriakutatások azt is megmutatták, hogy a közvetlenül egy vizsga előtt, intenzív tanulási folyamattal rögzített információk csak rövid távon maradnak meg az emlékezetben, ellentétben azzal, ha napokon keresztül, de egyszerre csak kisebb időbefektetéssel tanul az ember.
A kutatók szerint a tanulság nemcsak az, hogy a diákok jobban járnak, ha nem az utolsó pillanatra halasztják a tanulást, illetve a házi feladatok elkészítését, de az iskoláknak is az egyenletesen elosztott terhelést kellene támogatniuk. Ebből a szempontból az a rendszer, ami a magyar felsőoktatásban is jellemző, hogy a félév végi vizsgaidőszakban csúcsosodik ki szinte az összes számonkérés, a lehető legrosszabb megoldás.
Forrás: index.hu