Új megközelítés
Az új technológia – melyet állatkísérletekben tesztelnek majd, mielőtt humán kipróbálása megkezdődhetne – alapvetően új megközelítést kínál az egyre növekvő közegészségügyi probléma, az antibiotikum-rezisztens baktériumok terjedésével szemben. James Hedrick kutatásvezető ismertetése szerint az emberi hajszálnál ötvenezerszer kisebb átmérőjű nanorészecske elektromos töltése miatt a baktériumok ellentétes előjelűen töltött membránjának felületéhez kötődik, majd lyukat üt rajta, melyen keresztül kiüríti a kórokozót. Mivel a fertőzött sejtek elpusztulnak, a kutatók reményei szerint a baktériumok így képtelenné válnak arra, hogy rezisztenciát alakítsanak ki a bevitt gyógyszerrel szemben. Mint Mario Raviglione, a genfi székhelyű Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője kiemelte, az új technológia jóval továbblép a szokásos antibiotikumok bevett módszerén. "Olyan, mint egy rakéta a sejt ellen" – tette hozzá.
Régi harc
Amióta 1928-ban Alexander Fleming felfedezte az első antibiotikumot, a penicillint, számos baktériumellenes szert fejlesztettek ki a tudósok, ám a kórokozók rövidebb-hosszabb idő alatt rezisztenciát alakítanak ki magukban a gyógyszerekkel szemben. Az új antibiotikumokat kereső kutatók több évtizede versenyben vannak a gyorsan mutálódó baktériumokkal. Jelenleg csak az Egyesült Államokban évente 19 ezer ember hal meg egyedül az MRSA (meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus) fertőzése miatt, és Európában is hasonló az áldozatok száma. A WHO által szervezett egészségügyi világnap (április 7.) idei témája ezért az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia, és annak világméretű terjedése. A gyógyszerek széles körével szemben ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához és terjedéséhez a szakemberek szerint az antibiotikumok túlhasználata és helytelen alkalmazása vezetett az elmúlt évtizedekben.
Forrás: index.hu