A számítógép főbb részei:
ALAPLAP
– feladata a processzor (CPU) kéréseinek kiszolgálása és a további eszközök közötti összehangolt kapcsolattartás. Ez egy nagy nyomtatott áramkör, amelyen helyet kapott a már említett processzor (CPU), memória (RAM), csatlakozási lehetőségek (portok: USB, ISA, PCI, AGP, stb.), ki- és bemeneti eszközök csatlakozói. Alapvetően az alaplap határozza meg számítógépünk maximális bővíthetőségét is, vagyis megszabja, hogy milyen fejlettségű eszközökkel tud együtt dolgozni. A legfontosabb 2 ilyen eszköz a processzor (CPU) és a memória (RAM). A maximális terhelhetőségét kiolvashatjuk a géphez kapott kis alaplapról szóló könyvből. Sok fajtája van és felépítésük nem csak típusonként, de gyártónként is nagyon változó.
CPU
– más néven processzor. A számítógépünk agya, mely a programok utasításait értelmezi, végrehajtja és vezérli, valamint a programok által használt eszközök működését összehangolja. Teljesítményét eleinte Hz-ben, a mai időkben már GHz-ben mérik. Ez egy mérőszám, mely előrevetíti a vásárlónak, hogy egy másodperc alatt hány millió matematikai műveletet képes elvégezni. Manapság 2 gyártó verseng egymással a piacon, ez a két típus az Intel és az AMD.
MEMÓRIA
– A memória (avagy operatív tár) szintén az alaplap nélkülözhetetlen része. Itt hajtódnak végre az utasítások, és a programok futtatása közben szükséges adatok is ide töltődnek be. A memóriák nagyon eltérhetnek mind funkcióban, mind áramköri megvalósításban. Ezek sebessége sokban meghatározza a műveleti gyorsaságot. Az alaplap viszont meghatározza hogy maximum mekkora méretű, darabszámú és sebességű memóriakártya használható a gépünkben.
HÁTTÉRTÁRAK
1. HAJLÉKONYLEMEZ:
– másnéven floppy, kislemez. Az elsők között kitalált mágneses alapú adattároló eszköz. Az adatok tárolására a vékony műanyag hordozóra felvitt mágnesezhető réteg szolgál, melyet általában egy műanyag tokban helyeztek el. Működési elve hasonlít a mindenki által ismert – talán még el nem felejtett – magnókazettára. Az adatok a lemez felületén koncentrikus körök, sávok (track) mentén helyezkednek el. Egykoron a legszélesebb körben alkalmazott adattárolási módnak számított. Jelentőségük ma erősen csökkent a nagyobb kapacitású, gyorsabb és megbízhatóbb memóriakártyák, pendrive-ok stb. elterjedése miatt, egyes újabb PC-kbe már nem is építenek be hajlékonylemez-meghajtót.
2. MEREVLEMEZ:
– Az adattárolás céljára 1-6 darab, mágnesezhető réteggel bevont, zárt védőburkolatba helyezett, könnyűfém lemez, melyet egy közös forgatóhengerre rögzítenek. Az állandó – 3600-10000 f/p sebességű – forgás miatt a fejek nem érnek hozzá a lemez felületéhez, hanem ú.n. „repülő fejeket” használnak, amelyek a lemez forgása következtében kialakuló légpárna hatására, a lemez felületétől néhány nanométer távolságra kerülnek. Kapacitásuk a közelmúltban ugrásszerűen megnőtt. Míg a kezdetekben 20 MB-os háttértárak voltak, manapság már a 750 GB-ot is meghaladja a kapacitásuk. Dolgoznak már teljesen más elven működő adatárolási eljárásokon is, mint például a hologram, illetve a sejt-alapú tárolási módszerek terén is értek el sikereket.
3. OPTIKAI LEMEZ:
– Az optikai lemez felületén az adatrögzítés a (bakelit) hanglemezekhez hasonlóan, spirális pálya mentén történik. Az adattárolást és olvasást lézersugár segítségével valósítják meg. A rögzítendő adatsornak megfelelően kicsiny lyukakat (ún. piteket) alakítanak ki a lemez adathordozó rétegében. A olvasásakor a felületet megvilágítják, és a visszatükröződött fénysugarat érzékelve a lemezfelület és végső soron a felírt információ érzékelhető, visszanyerhető. Számos változata alakult ki és terjedt el, a legismertebb a CD és a DVD. Újraírható lemez (jelzésük CD-RW, illetve DVD-RW) esetén a felírt információ törölhető és a lemez ismét felhasználható.
Mint azt tőlem már megszokhatták, ez a felsorolás is a teljesség igénye nélkül készült, de ezek a legfőbb alkatrészei gépünknek. Ha nem elég gyors a számítógépünk, de NEM szeretnénk kompletten kicserélni, akkor – ha alaplapunk engedi – a memória és talán a processzor bővítésével segíthetünk problémánkon. Mindenképpen szakembert javaslok ehhez a bővítéshez, aki el tudja dönteni, egyáltalán van-e erre lehetőség a már említett alaplapi korlátok miatt.
Következő részünkben kitérek majd a videó-, hang- és hálózati-vezérlő kártyákra.